A Jézus Társasága tartományfőnöke minden évben sorra látogatja a jezsuita műveket. A rend egyik legnagyobb műve a mi iskolánk, ahová Elemér atya most először látogatott el provinciálisként. Hétfőn az első órában, a 10 és 11. évfolyam diákjai a kollégium kápolnájában gyűltek össze, hogy találkozzanak és beszélgessenek a jezsuita tartományfőnökkel. Kedden a tartományfőnök az iskolával ismerkedett, a délutáni értekezleten pedig a tanári kar vendége volt.
A részleteket itt olvashatják el.
A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és a Múzsák Kertje Alapítvány tisztelettel meghívja Önt és kedves családját május 26-án, pénteken 17:00 órától Feledy-házba (Miskolc, Deák tér 3.) a Borkultúra KETTŐS TÜKÖRBEN című kötet bemutatójára
Vendégeink:
Dr. Rácz László emeritus professor, Eszterházy Károly Egyetem
Dr. Cs. Varga István József Attila-díjas irodalomtörténész, az ELTE ny. tanára
Krupa Sándor énekes, egri fertálymester
és a finom egri bor!
Vendégségben a Múzsák Kertjében
450 éves a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat
Msgr. dr. Veres András püspök, a pünkösdi búcsú szónoka (Fotó: Győri Egyházmegye)
A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek Csíksomlyón való letelepedésével, amely az 1440-es években történt. Az első, a gótikus templom pátrónájának Sarlós Boldogasszonyt, vagyis a Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották. Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária-ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből a Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket arra hivatkozva, hogy „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.
Archív búcsús felvételek (Fotó: Dezső László)
Ezért gyűltek össze 1567. pünkösd szombatján is a székelyek Csíksomlyóra: segítséget kérni hitükben való megmaradásukhoz és hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valaki vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik, ennek emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép, de nem csak, hiszen számos messzi helyről érkeznek a zarándokok. Ennek a fogadalmi búcsúnak a 450. évfordulóját ünnepeljük az Úr 2017. esztendejében, megismételve a régi kérést: „Tarts meg minket őseink szent hitében!”
A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és a szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és Szűz Mária tisztelete. Mára Csíksomlyó jelkép lett: elsősorban székely népünk katolikus hitvallásának a fellegvára, a pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma, de nemcsak nekik, hanem a világon szétszóródott magyarságnak és minden jóakaratú embernek.
A Csíksomlyói Szűzanya minden időben hazavárja gyermekeit. Igaz az is, hogy ő soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt, és történik napjainkig az ő közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét, amelyet nem szabad felcserélnünk semmi másra, és meg kell őriznünk továbbra is.
Az idei csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklat segítsen hozzá bennünket, hogy megújítsuk és megéljük, amit őseink megfogadtak, és azt, amit a Salvator-kápolna előtti kőkeresztre felvéstek: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben”!
(Fr. Urbán Erik csíksomlyói templomigazgató)
A pünkösdi búcsú programja
A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz.
A délután fél 1-kor kezdődő ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió, az Erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapján a Csíksomlyói Ferences Kolostor élőben közvetít – nm. és ft. Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, amelyen szentbeszédet mond nm. és ft. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szentmisén jelen lesz a helyi elöljáróság: nm. és ft. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke és fr. Orbán Szabolcs, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke mellett fr. Michael Anthony Perry, a Kisebb Testvérek Rendjének legfőbb elöljárója.
A Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt csíksomlyói plébániatemplomban délután 5 órakor kezdődik a csángószentmise, amelyet ft. Szőcs Csaba, a Verbum Kiadó elnöke mutat be.
A kegytemplomban az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően, 8 órától reggelig tartó virrasztás lesz.
A pünkösdi búcsú szónoka
Nm. és ft. dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz a 450. csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.
Veres András 1959. november 30-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben. Középiskolai tanulmányait 1974 és 1978 között a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. Két év sorkatonai szolgálatot követően az Egri Főegyházmegye szeminaristájaként teológiai tanulmányait az Egri Hittudományi Főiskolán, valamint a budapesti Hittudományi Akadémián végezte. 1983 és 1988 között a római Német-Magyar Kollégium növendékeként előbb a Gregoriana Pápai Egyetemen, majd az Alfonsiana Egyetemen tanult, ahol morálteológiából licenciátust szerzett. 1989-ben Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán doktorált.
1990 és 1996 között az Egri Papnevelő Intézet prefektusa és az Egri Hittudományi Főiskola tanára, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996 és 1998 között a római Pápai Magyar Intézet rektora volt.
1998-tól 2006-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárjaként dolgozott. 1999. november 5-én II. János Pál pápa cissai címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezte ki. 2000. január 6-án a pápa szentelte püspökké Rómában a Szent Péter-bazilikában. Jelmondata: „Adduxit eum ad Jesum” – „Elvitte őt Jézushoz” (Jn 1,41).
Románia apostoli nunciusa és a ferencesek miniszter generálisa a zarándoklaton
A 2017-es csíksomlyói pünkösdi búcsú zarándoka lesz nm. és ft. Miguel Maury Buendía érsek, a Vatikán bukaresti nagykövete. Ferenc pápa a Francisco-Javier Lozano érsek távozásával megüresedett diplomáciai szolgálati hely betöltésére 2015. december 5-én nevezte ki a nunciust, aki Romániába érkezése előtt, 2008-tól Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán vatikáni külképviseletének vezetője volt. 2008 júniusában a római Santa Maria Maggiore-bazilikában püspökké szentelt Buendía érsek a spanyol mellett angolul, olaszul, franciául és szlovénül is beszél.
A búcsú vendége lesz a Kisebb Testvérek Rendjének legfőbb elöljárója, fr. Michael Anthony Perry is, akit 2016. május 21-én Assisiben a ferences nagykáptalan hat évre választott meg miniszter generálissá. Fr. Perry Szent Ferenc 121. utódja a rend élén. Az amerikai szerzetes 1954-ben született Indianapolisban, ahol a Jézus Szívéről nevezett tartomány tagjaként a novíciusok és a növendékek képzése volt a feladata. Ezután provinciális lett, tíz évig missziós és segélyezési munkát végzett a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és az amerikai püspöki konferenciának is munkatársa volt. Vallási antropológiából és filozófiatörténetből szerzett tudományos fokozatot.
Összeállította:
Borsodi L. László
ferences sajtóreferens
Az áhítattól a szenzációig címmel kiállítás nyílt május 6-án a Petró-házban a Pannonhalmi Főapátság grafikai gyűjteményéből. A kiállítást Hortobágyi T. Cirill bencés, a főapátság perjele nyitotta meg. Beszéde az alábbiakban olvasható.
Barátsággal köszöntöm önöket a mai kiállítás megnyitóján. A Pannonhalmi Főapátságnak egy méltatlanul kevéssé ismert, kutatott és publikált gyűjteménye, a grafikai gyűjtemény áll most önök előtt Petneki Áron művészettörténész, a kiállítás kurátorának prezentálásában.
Egy monostor önmagában nem kívánja a művészeti alkotások gyűjtését. Mégis, a régi monostorok, mint az általános emberi kultúra őrzői és továbbadói, szükségszerűen többé-kevésbé múzeumokká váltak. Ez a folyamat talán azzal kezdődött, hogy a liturgiát, az istentiszteletet a szerzetesek mindig igényesen gondozták. Így a liturgia hívta létre a művészeti alkotásokat. Ehhez Pannonhalmán még két sajátosság járult hozzá. Az első talán az, hogy a főapátok, mint egyházi méltóságok, a 18–19. század folyamán természetesnek tartották, hogy bizonyos mecénási szerepet töltesenek be, azaz tudatosan, szervezetten vásároltak műkincseket.
A másik helyi sajátosság, hogy a gyűjteményekkel való tudatosabb foglalkozás és azoknak a fejlesztése elsősorban a rendnek 1802 után vállalt új munkakörével függ össze, tanítást bízott akkor ránk az uralkodó . A szerzeteséletnek a nevelői és oktatói, értelmiségi profilú átalakulása természetszerűen hozta magával ezt az igényt. Hiszen a tanárképzésben szemléltetőeszköznek is felhasználták a gyűjteményeket.
Hogyha a grafikai anyaggal foglalkozó egykori rendtársaink közül kellene valakit kiemelni, az Szeder Fábián lenne, aki könyvtáros korában az általa gyűjtött metszeteket és egyéb grafikai anyagokat lapokra ragasztva könyvbe köttette be, ezzel a múltszázadi gyűjtés egy sajátos formáját is megőrizte számunkra, másrészt biztosította az anyag fennmaradását.
Nagyon örülök, hogy létrejött ez a kiállítás, a főapátság nevében köszönöm a lehetőséget Miskolc városának, a Herman Ottó Múzeum, Miskolci Galéria, és ennek a háznak minden vezetőjének, munkatársának, de legfőképp Petneki Áron művelődéstörténésznek, a kiállítás kurátorának. Az ő szaktudása és szívós elkötelezettsége kellett ahhoz, hogy a kiállítás megvalósuljon. Köszönetemet tolmácsolva hadd említsem meg a főapátság azon munkatársait is, akik Áron segítségére voltak: Bogdán Melinda, Miletics Katalin Janka, Kovács Péter és Tanay Péter.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy kiállítás sohasem vállalkozhat arra, hogy mindent elmond a választott témáról. A célját talán akkor éri el, hogyha a lényeget villantja fel, és ezáltal képes visszhangokat kelteni a nézőben. Úgy gondolom, hogy a főapátság gyűjteményeinek grafikái jó helyre kerültek most, önök, a látogatók szeme elé. Értelmezzék őket bár az ábrázolt téma, a művészeti technika, vagy az esztétikai szépség felől, de mindenképp keressék bennük az áhítattól a szenzációig a háttérben húzódó mondanivalót, az Úristenbe vetett hitet, az erkölcsi jót. Így nemcsak új ismereteket, nem csupán esztétikai élményt jelent majd ez a kiállítás, hanem megérinti önöket. Felhívás lesz a továbbgondolásra, a távolbanézésre is.
Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm a kiállítás lehetőségét!
A képen balról Petneki Áron és Hortobágyi T. Cirill OSB
Tavaly november 12-én választották meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országos elnökévé Makláry Ákos görögkatolikus áldozópapot, a budai, Fő utcai egyházközség parókusát. Azóta május 2-án járt először Miskolcon, hogy megismerkedjen a helyi KÉSZ-csoport tagjaival, munkájával.
– Anyai ágon görögkatolikus papcsaládból származom – mondotta. – Tanulmányaimat Nyíregyházán, Pannonhalmán végeztem, a teológiát pedig Budapesten. Rómában egyházjogot tanultam. Rövid ideig Rakacaszendre küldött főpásztorom, Keresztes Szilárd püspök úr, majd Miskolcra kerültem, két évig voltam káplán a Búza téren, Gulybán Tibor parókus úr mellett. Hitoktattam a Fráter György Katolikus Gimnáziumban, de a jezsuitáknál, a Fényiben is. Feleségem orvos, első kislányunk itt született. Miskolcról Máriapócsra, a lelkigyakorlatos házba kerültem, majd egy Szabolcs megyei községben, Anarcson voltam parókus. Két éve kerültem a budai parókiára, második kislányunk már itt született. Tanítok a Sapientia szerzetesi főiskolán és sok feladatom, dolgom van az egyházi bíróságon is.
A KÉSZ feladatáról szólva elmondta, hogy a zsinat óta felértékelődött a világiak szerepe az egyházban. A szekularizáció, a paphiány miatt sok feladatot át kell venniük a papoktól, emelni kell a világi Krisztus-hívők rangját. Véleménye szerint a KÉSZ világi evangelizációs egyesület. Ökumenikus szervezet, mindenki tagja lehet, aki meg van keresztelve.
Április 12-én ünnepi istentiszteletet és szoboravatást tartottak Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban Oláh Miklós ’56-os mártír halálának 60. évfordulója alkalmából. Az istentiszteleten igét hirdetett Bogárdi Szabó István püspök, előadást tartott Horváth Miklós hadtörténész.
Kövessék YouTube csatornánakt is, iratkozzanak fel rá, hogy mindig értesüljenek legfrissebb videó posztjainkról.
Mint az előző években, most is a Szent Anna templomtól indult a több száz résztvevő, köztük sok gyerek, a Szent Imre, a Gárdonyi, a Vörösmarty, a Szent Ferenc Katolikus Általános Iskolák, és a fennállása 25. évfordulóját a héten ünneplő Fráter György Katolikus Gimnázium diákjai.
A szertartást Mikolai Vince főesperes, diósgyőri plébános vezette és Szarvas Péter kerületi esperes, a Szent Anna templom plébánosa szervezte. Mint korábban, most is a Tizeshonvéd, a Széchenyi és a Szemere utcákon át haladtak a Mindszenti templomig. Az elmélkedés szövegét minden állomáson egy-egy plébánia, egyházi iskola, a városi karitász tagjai, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportja, szerzetesek – jezsuiták és Teréz anya nővérei -, rózsafűzér- társulatok tagjai olvasták fel és vitték a keresztet. Ebben az esztendőben is nagyon sokan vettek részt a keresztúton, annak is köszönhetően, hogy végre nagyon szép, napos idő köszöntött ránk ezen az ünnepi eseményen. A menet zavartalan haladását a városi rendőrök biztosították.
Szöveg: Gróf Lajos Fotók: Fojtán László