Pappá szentelésük előtt bemutatkoztak Miskolon az egri diakónusok

Már évtizedes hagyomány, hogy Miskolcra látogatnak azok a kispapok, akiket ebben az évben szentelnek pappá az egri bazilikában. Idén június 7-én, a diósgyőri plébániatemplomban találkozhattak papok és hívek Czókoly Sándor és Drahos Dávid diakónusokkal, akiket elkísért Szabó József, az egri szeminárium spirituálisa is. A házigazda, Mikolai Vince főesperes, diósgyőri plébános köszöntötte őket a szentmise elején, és elmondta, hogy ezen a napon mutatja be vasmiséjét Egerben dr. Katona István segédpüspök is, nemcsak a szentelendőkért, nemcsak papi hivatásokért, hanem a püspök úrért is imádkozzunk.

A szentmisén, amelyet a miskolci papokkal közösen Szabó József atya mutatott be, szentbeszédében arról elmélkedett, hogy a papok papi mivoltukban Jézus Krisztus másai. Olyan hatalommal bírnak, amit Krisztus adott nekik. A pap hatalma nagyobb, mint az amerikai elnöké, hiszen annál nincs nagyobb hatalom, mint amikor feloldozza a bűnöst. A pap sok elnevezése közül az áldozópap kifejezés a legszebb, és legpontosabb, hiszen a szentmisén, amelyben a megváltásunk jelenik meg, nemcsak Krisztus áldozatát, hanem saját életáldozatát is bemutatja. Úgy tűnik, a papságra ma már nincs, vagy egyre kevesebb az igény, de annál nagyobb a szükség. Nincs, vagy egyre kevesebb a gyónó, de egyre több a bűn. Tudjuk, amíg vannak papok, addig van minden szentség, Eucharisztia, a bűnbánat, a betegek szentsége is. Ezért kell nemcsak a szentelendőkért, hanem a szolgálatban lévő papokért is imádkozni, ne érezzék azt, hogy nincs rájuk szükség. A szentmise után bemutatkozott a két diakónus. A 29 éves, Ózdon született Czókoly Sándor elmondta, hogy bár édesanyja kívánságára megkeresztelték, de vallásos nevelést nem kapott. A tanrend szerint elsős gimnazistaként tanultak a Bibliáról irodalomórán, akkor kezdte el olvasni, akkor ismerkedett meg a zsoltárokkal és a különböző bibliai történetekkel. Különösen az evangéliumok voltak rá hatással, s egy idő után rendszeresen imádkozni kezdett. Elment egy szentmisére, s annak világa magával ragadta. Rövidesen különféle szolgálatokat vállalt a liturgiában és az egyházközségben is. Plébánosa felfigyelt érdeklődésére, elköteleződésére és ő segített kimondani azt a belső vágyát, hogy pap szeretne lenni.

A szemináriumban eltöltött évekre örömmel gondol vissza, s ha érték is ott megpróbáltatások, ebben az időszakban ismerkedett meg mélyebben Isten szeretetével. Jelmondatát a 23. zsoltárból vette: „Az Úr az én Pásztorom”. Drahos Dávid Forrón született, 25 éves. Ahogy mondta, Sándorral ellentétben, ő vallásos családban született, és amikor Miskolcra került középiskolába, a Kelemen Didák minorita kollégiumban lakott. A Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnáziumba járt, villamosmérnöknek készült. A kollégiumban egy ajtó választotta el a templomtól, hamar megtalálta az utat az oltár szolgálatához. A hivatás gondolata egy erdélyi ifjúsági táborban fogalmazódott meg benne. Ott, 16 évesen többedmagával tisztasági fogadalmat tett, de kérdésekkel kellett megküzdenie, hogy valóban papi hivatása van-e. Érettségi után ugyan jelentkezett a műszaki egyetemre is szülei tanácsára, fel is vették, de jelentkezett a szemináriumba is, és végül ott kezdte meg tanulmányait. Közben egy évig Miskolcon, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban is eltöltött egy évet, iskolalelkészi munkatársként és kollégiumi nevelőként. Így hét év után készül a papszentelésre. Papi jelmondata: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek”. A szentmise után a két diakónus a Miskolcon szolgáló papokkal elköltött ebéden ismerkedtek, beszélgettek.

Szentmise Sárospatakon, Szent Erzsébet szülővárosában, szentté avatása 783. évfordulóján

Pünkösdhétfőn Sárospatakra rengeteg településről, valamint a határon túlról is érkeztek zarándokok és hívek, hogy részt vegyenek a Vízikapunál megtartott ünnepi szentmisén, és bekapcsolódjnak a lelki programokba. A Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja emléknapja, és Szent Erzsébet szentté avatásának 783. évfordulója ünnepén a szentmisét Böcskei László, nagyváradi megyéspüspök celebrálta. A mise végeztével körmenet indult a Szent Erzsébet ereklyével, majd megáldották a zarándokútra indulókat.

Kelemen Didák minorita rendfőnökre emlékeztek

Már több mint tíz éve minden év április 28-án, Kelemen Didák minorita ferences rendfőnök halálának évfordulóján megemlékezést tartanak Miskolcon, a minorita templomban. Az egykori hittérítő, templom- és iskolaépítő, minorita rendfőnök Kelemen Didák – aki 1683 és 1744 között élt – 1729-ben tette le a miskolci minorita templom alapkövét.

Az idei megemlékezésen jelen volt Didák atya boldoggá avatásának posztulátora is, aki Rómából érkezett az évfordulós ünnepségre. Kelemen Didák boldoggá avatásáért minden hónap 28. napján a papok és a hívek együtt imádkoznak a minorita templomban lévő sírja előtt. Idén április 28-án délután gazdag programmal emlékeztek meg a templomépítő szerzetesről. Kalna Zsolt minorita tartományfőnök köszöntő mondatai után imaóra következett. Ezután az egybegyűltek a templom szomszédságában lévő Földes Ferenc Gimnázium homlokzatán lévő Kelemen Didák-emléktábla elé vonultak.

Itt a megemlékezés koszorúit helyezte el a minorita rend, a minorita egyházközség, a Ferences Világi Rend, az Éltető Lélek Alapítvány, a Földes Ferenc Gimnázium, a Kelemen Didák Fiúkollégium, a Földes Öregdiák Egyesület, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének miskolci szervezete, a város önkormányzata képviseletében Kriza Ákos polgármester, valamint a civilek. Ezt követően Kalna Zsolt megáldotta a két éve elnevezett Kelemen Didák utcát. A koszorúzás után a templomban a Versbarátok köre adta elő a Kelemen Didák életéről szóló A Tisza-vidék apostola című összeállítást, majd átadták a Kelemen Didák-díjat, amelyet tíz évvel ezelőtt Kalna Zsolt tartományfőnök alapított. Az elismerést minden évben azok vehetik át, akik Didák atya tiszteletét őrzik és részt vesznek boldoggá avatásának ügyében.

Az idén a díjat a Ferences Világi Rend Szent Maximilián Kolbe Régió Kelemen Didák Közössége és annak már elhunyt minisztere, Konecsni Tamásné kapta. Az elismerést Rózsavölgyi Károly, a közösség miniszterhelyettese vette át a tartományfőnöktől. A megemlékezés délutánja egy Didák atyáról szóló dokumentumfilmmel és a Nagyboldogasszony-templom Szent Ferenc kórusának hangversenyével folytatódott. 18 órakor szentmisét mutatott be Kalna Zsolt, majd végezetül a hívek a tartományfőnök vezetésével a templomépítő sírjánál imádkoztak. A nagyszabású Kelemen Didák-emléknap főszervezője Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány kuratóriumi elnöke volt.

Fojtán László

A miskolci Jezsuita Gimnázium Magis kórusa bemutatja Mario Castellacci: “Gyertek ide gyorsan!” című, Szent Ferenc életéről szóló darabját

A Szt. Ferenc életéről szóló olasz darabot  az előadásunk kedvéért éppen most fordította le két ifjú jezsuita,így mondhatom, hogy egy teljesen új, és a kórust is új oldalakról megmozgató darab jött létre, ami már a nyilvános főpróbán is nagyon ígéretes volt! 

Miskolcon ápr. 17-én a Művészetek Házában adjuk elő a darabot
14:00-kor diákelőadás – minden korosztályú érdeklődő számára
és
18:00-kor díszelőadás keretében  – minden érdeklődő számára

Szeretettel hívunk a kedvezőbb időpontban!

Az előadásainkhoz szokás szerint  szükségeltetik a http://gyertek.jezsu.hu/ web oldalon, ám szívesen gondoskodok én is jegyről számotokra, ha úgy kényelmesebb! (ez esetben gyors válasz-emailt kérek)
Az esti 6-os előadásra már mos lehet jegyeket regisztrálni (nem baj, ha nem tudod kinyomtatni, csak tudd pontosan, hova szól a jegyed)
a délutánira péntek déltől.
A kissé mozaikos felépítésű történet –  amelynek a zenés-táncos részei idézik Szent Klára és Szent Ferenc életét – viszonylag nehezen érthető háttér-ismeretek nélkül, így egy műsorfüzet szerkesztésével próbáltam még teljesebbé tenni az élményt. Mellékelem, hogy akár előkészületet jelenthessen – egy gondolatébresztő szöveggel együtt.

Remélem, hogy az izgalmas kérdéseket felvető,, lelki kényelmünket kissé felkavaró – valóban újszerű, s nagy kihívást jelentő előadásunk mindannyiunk lelki gazdagodására szolgál!

Az előadás ingyenes, de adományokra számítunk a költségeink – különösen a terembérlet – kifizetéséhez!

Bach-hét Miskolcon – “Musica d’amore e destino, avagy szerelem és végzet a Tamás-templom karnagyának művészetében” 

Az idei Miskolci Bach-hét eseményeit 2018. április 16. és 20. között rendezik a város különböző helyszínein. A nyitó koncert április 16-án 18 órakor kezdődik a Városháza dísztermében.

“Musica d’amore e destino, avagy szerelem és végzet a Tamás-templom karnagyának művészetében” címmel.

A koncertek látogatása ingyenes, de a szervezők örömmel fogadják a hallgatóság adományait a rendezvények helyszínein.

Szépséges Pászka

A Fényeshét ismét közös ünnepléssel zárult Miskolcon a Szépséges Pászka című egyházművészeti napon. Görögkatolikus szertartásainkban, a húsvéti időszakban az ünnep titkát magasztaló, „Szépséges Pászka” kezdetű ének a mottója annak a közös ünneplésnek, amit idén ötödik alkalommal rendeztek meg a Miskolci Egyházmegyében. Kocsis Fülöp metropolita és Szocska Ábel apostoli kormányzó a másik két, a hajdúdorogi és nyíregyházi egyházmegyék várakozását és örömét is elhozták a közös együttlétre.

“A Húsvét, a feltámadás örömének megélése immáron összetartozik ezzel az ünneppel” – mondta ünnepi köszöntőjében Fülöp atya. A mai este, fellépői, a bemutatott előadások, a család jelentőségét erősítik – fogalmazott érsek atya, és hozzáfűzte: „A családban válunk igazán keresztényé, Isten gyermekeivé, ott fedezzünk fel milyen nagyszerű öröm az Isten családjába beletartozni.” Elsőként múcsonyi Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola Zsibongó Színjátszó Köre A legdrágább kincs című darabbal lépett színpadra. A családban játszódó történet a legdrágább kincs, a szeretet és összetartozás jelentőségére világított rá. A tíz éve alakult szakkör tagjai 7-14 éves gyerekek, vezetőjük Planicska Ágnes. Több népszerű darabot dolgoztak már fel; A dzsungel könyve, a Szépség és a Szörnyeteg, Lúdas Matyi. Ez utóbbi előadással készülnek az április végén megrendezésre kerülő Országos Gyermekszínjátszó Találkozóra is. Örömzenélésnek is tanúja lehetett a hallgatóság.

A Telenkó család négy tagja készült egy kis zenei összeállítással a mai alkalomra. A kilenctagú családban mindenki játszik valamilyen hangszeren, az édesanya, Cecília ének-zene tanár, az édesapa, János fagott művész. Most két legkisebb gyermekükkel, Jánossal és Miklóssal közösen, ütős hangszerekre, zongorára és fagottra áthangszerelt darabokat szólaltattak meg. Az est második felében a Lautitia Gyermekkórus hallhatta, láthatta a közönség. A Lautitia kóruscsalád gyermekkara a debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Általános Iskola kórusa, karnagya Nemes József, aki gyermekként szintén itt énekelt. Megalakulásuk óta számos hazai és nemzetközi kórusversenyeken, fesztiválokon és egyéb produkciókban szerepeltek kiemelkedően, legutóbb az Olaszországban megrendezett 15. Concorso Corale Internazionale-ről (nemzetközi kórusverseny) tértek haza nagy sikerrel, első helyezettként.

Tehetségükről most a miskolci közönség is meggyőződhetett. Előadásuk nemcsak a fül számára feledhetetlen, de a változatos színpadkép is magával ragadó volt. Számukra a legfontosabb mégis az, hogy egy „olyan közösségé váltak, amelynek a tagjai egymást szeretik, tisztelik és a közös alkotás lehetősége mindenkinek folyamatos, új kihívást jelent a mindennapokban”. „Igazán családias ünnep lett az idei” – fogalmazta meg Orosz Atanáz püspök. Zárszavában a rendezvény mottójának jelentésére hívta fel a figyelmet. A pászka szó számunkra nem pusztán gasztronómiai fogalom, a mi pászkánk a föláldozott Krisztus, Ő a szépséges Pászka. Szépséges a mi pászkánk, ahogyan szép az Isten által megteremtett világ is, bár a nagypénteki események elcsúfították a szépséges isteni arcot, de éppen azzal, hogy evilág csúfságát is magára vette, fölülmúlta azt , így tette megváltottá, igazán széppé életünket. Dosztojevszkij regényhősének híres mondatát – „A szépség menti meg a világot” – idézve kérte a főpásztor fogjunk mi is össze, hogy valóban megmentsük a szépséget környezetünkben, húsvéti szépségünket őrizzük meg szívünkben. A rendezvény hagyományos módon pászakaszenteléssel, annak közös elfogyasztásával és közös énekléssel zárult.

Abszurditások világa

„Európa az üres bölcsők kontinense. Egyetlen egy uniós tagállamban sem születik annyi gyermek, amennyi elegendő lenne a népesség fenntartásához. De a demográfiai kihívásokra a migráció rossz válasz, helyette a gyermekek születését kell támogatnunk” – olvasom egy választási kampánylevélben. Ez a gondolat visszaköszönt Bogár László közgazdász előadásában, sőt mondhatom erről szólt, ezt támasztotta alá számtalan táblázattal, statisztikai adatokkal.

A KÉSZ miskolci csoportja március 19-én az Ady Endre Művelődési Házba hívta meg az előadót és az érdeklődőket, s az előadás címe: Abszurditások világa, híven kifejezte a mondanivalót: Európa valóban az üres bölcsők kontinense, és nem tud, nem akar ezen változtatni egyetlen ország sem úgy, ahogy természetes lenne, hogy a gyermekek születését támogassa. Ezzel szemben számos elképzelhetetlen nyomorban tengődő afrikai országban a lányok 14 éves korukban szülnek először, a 30 éves nők már nagymamák, de persze tovább szülnek, nem kell nagy matematikai tudás ahhoz, hogy lássuk, milyen mértékű az elszaporodásuk.

Ezzel szemben Európában 30 éves korban szülik meg a nők az első és egyben utolsó gyermeküket, ha ugyan szülnek egyáltalán. A kérdés már nem az, hogy Európában eltűnik, de legalábbis másodrangú szereplője lesz a kontinensnek a fehér ember, hanem az, hogy ez mikor következik be. Helyes-e, ha mindez ellen semmit sem teszünk, sőt mi magunk gyorsítjuk meg ezt a folyamatot a migránsok korlátlan befogadásával? Úgy tűnik, valóban az abszurditások világát éljük.

Lillafüredi fáklyás körmenet

A Miskolci Ökumenikus Egyetemi Lelkészség szeretettel hív mindenkit március 26-án 19 órától, hogy elmélkedjünk végig Jézus hét szavát, amit a kereszten mondott.

Az elmélkedéseket a lelkészek és fiatalok vezetik, a gondolatok segíthetnek bennünket húsvéti készületünkben. Indulás 19 órakor a Lillafüredi nagy parkolóból.

A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Fráter György Katolikus Gimnázium közös hangversenye

HANG-ÁR címmel hangversenysorozatot rendeznek a miskolci szimfonikusok, közösen néhány városi középiskolával. Február 26-án a Fráter György Katolikus Gimnázium énekkarai és szólistái (többségük az iskola tanárai, illetve volt tanítványai) adtak hangversenyt a Művészetek Házában Ave Maria címmel. A cím jelzi, hogy csaknem valamennyi műsorszám a különböző korokban írott Ave Maria dallamokra épült.

  

A programot Regős Zsolt, a gimnázium énektanára állította össze és ő, illetve a szintén énektanár Váraljai Réka vezényelte a Miskolci Szimfonikus Zenekart, illetve az iskola énekkarait. Az első műsorszám azonban a Fráter-induló volt, amit a diákok minden reggel hallhatnak az iskolában is a tanórák előtt. Ennek szerzője Regős tanár úr, a szimfonikus zenekar számára Faragó Sándor karvezető hangszerelte a darabot, aki maga is a gimnázium diákja volt. A gregorián Ave Maria után többek között Caccini, Donizetti szerzeményét hallhatta a nagyszámú közönség, a Mathilde Marchesi darab szólistája Szamosi Erika tanárnő volt, majd Mascagni Parasztbecsület című operájának intermezzója hangzott el.

  

Eszerházy Pál Harmonia Coelestis című művét az Ave Maris Stella követte, melynek szólistái Váraljai Réka tanárnő mellett három volt fráteres diák voltak. Elhangzott még többek között Gounod Szent Cecília-himnusza, melynek hegedűszólóját Kaulics-Nagy Zsófia, a zenekar koncertmestere játszotta el. Verdi Otelló című operájából Desdemona Ave Maria kezdetű áriája, Saint-Saëns, Wolf Péter darabja, végül egy ősbemutató, Kerek Gábor kazincbarcikai tanár, karvezető szerzeménye, melyet a Boldogasszony Anyánk című énekünk szövegére komponált.

      

A közönség végig nagy tapssal jutalmazta a zenekar és a kórusok szép teljesítményét, sőt Kerek Gábor darabját teljes egészében megismételtették. A hangverseny végén Lóczi Tamás atya, a Fráter György Katolikus Gimnázium igazgatója köszönte meg a zenekar és valamennyi fellépő munkáját és Regős Zsolt tanár úr szervezőmunkáját. (g)

Még megtekinthető a miskolci Lévay József Református Gimnázium dísztermében a reprint Bibliák kiállítás

Csütörtökön és pénteken 15 és 16 óra között még megtekinthető a miskolci Lévay József Református Gimnázium dísztermében a reprint Bibliák kiállítása. A kiállításon 36 különleges szépségű Bibliát mutatnak be reprint formában. 
A tóratekercstől a rovásírásos evangéliumig számos kiadvány látható, a történetüket részletesen bemutató ismertetőkkel együtt. A kiállított anyagban található többek között a Codex Sinaiticus, a Biblia Pauperum, de a kevéssé ismert Jefferson Biblia, valamint 13 magyar részleges és teljes bibliafordítás is a Jordánszky kódextől a Vizsolyi és az Aranyas Biblián át az ezredfordulón kiadott kiadványig, melyet korábbi tulajdonosa sorközi jegyzetekkel tett egyénivé.

bty

bty