Húsz évvel ezelőtt avatta szentté Nagy Lajos királyunk lányát, Hedviget II. János Pál pápa. Három évvel ezelőtt ünnepelték először a Diósgyőri vár Szent Hedvigről elnevezett kápolnájának búcsúünnepét.
Hedvig 1373 táján, Nagy Lajos király második házasságából született. Négyesztendős koráig a magyar királyi udvarban nevelkedett, édesapja azonban 1378-ban úgy határozott, hogy eljegyzi Habsburg Vilmossal. Nagy Lajos – aki 1370 óta a lengyel koronát is birtokolta – halála után a lengyel főurak Hedvignek ajánlották fel a koronát. A tízesztendős leány a még pogány litván fejedelemmel, Jagelló Lászlóval kötött házasságot, 1386. február 18-án, a Wawel székesegyházban esküdtek meg. László az esküvő előtt kíséretével együtt megkeresztelkedett Hedvig kérésére. Így lett Hedvig a litván nép megtérésének pártfogója. A királynő Prágában kollégiumot alapított a litván papság számára. Az életéről szóló legendák elsősorban humanitárius tevékenységét emelik a középpontba, szokása volt, hogy élelmet csempészett ki a palotából a szegény nép számára. Hedvig már életében rendkívül népszerű volt a lengyelek körében. 1399 júniusában világra hozta első és egyetlen gyermekét, de a gyermekágyi láz heteken belül az anyát és leányát is elragadta. 1399. július 17-én halt meg. Július 16-án Mikolai Vince főesperes mutatta be a vár lovagtermében a búcsúi szentmisét. A kápolnából felhozták és az oltáron helyezték el a Krakkóból kapott Szent Hedvig ereklyét, ezzel adott áldást a szentmise végén a diósgyőri plébános.
(Mocsári László felvételei)