Szépséges Pászka

A Fényeshét ismét közös ünnepléssel zárult Miskolcon a Szépséges Pászka című egyházművészeti napon. Görögkatolikus szertartásainkban, a húsvéti időszakban az ünnep titkát magasztaló, „Szépséges Pászka” kezdetű ének a mottója annak a közös ünneplésnek, amit idén ötödik alkalommal rendeztek meg a Miskolci Egyházmegyében. Kocsis Fülöp metropolita és Szocska Ábel apostoli kormányzó a másik két, a hajdúdorogi és nyíregyházi egyházmegyék várakozását és örömét is elhozták a közös együttlétre.

“A Húsvét, a feltámadás örömének megélése immáron összetartozik ezzel az ünneppel” – mondta ünnepi köszöntőjében Fülöp atya. A mai este, fellépői, a bemutatott előadások, a család jelentőségét erősítik – fogalmazott érsek atya, és hozzáfűzte: „A családban válunk igazán keresztényé, Isten gyermekeivé, ott fedezzünk fel milyen nagyszerű öröm az Isten családjába beletartozni.” Elsőként múcsonyi Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola Zsibongó Színjátszó Köre A legdrágább kincs című darabbal lépett színpadra. A családban játszódó történet a legdrágább kincs, a szeretet és összetartozás jelentőségére világított rá. A tíz éve alakult szakkör tagjai 7-14 éves gyerekek, vezetőjük Planicska Ágnes. Több népszerű darabot dolgoztak már fel; A dzsungel könyve, a Szépség és a Szörnyeteg, Lúdas Matyi. Ez utóbbi előadással készülnek az április végén megrendezésre kerülő Országos Gyermekszínjátszó Találkozóra is. Örömzenélésnek is tanúja lehetett a hallgatóság.

A Telenkó család négy tagja készült egy kis zenei összeállítással a mai alkalomra. A kilenctagú családban mindenki játszik valamilyen hangszeren, az édesanya, Cecília ének-zene tanár, az édesapa, János fagott művész. Most két legkisebb gyermekükkel, Jánossal és Miklóssal közösen, ütős hangszerekre, zongorára és fagottra áthangszerelt darabokat szólaltattak meg. Az est második felében a Lautitia Gyermekkórus hallhatta, láthatta a közönség. A Lautitia kóruscsalád gyermekkara a debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Általános Iskola kórusa, karnagya Nemes József, aki gyermekként szintén itt énekelt. Megalakulásuk óta számos hazai és nemzetközi kórusversenyeken, fesztiválokon és egyéb produkciókban szerepeltek kiemelkedően, legutóbb az Olaszországban megrendezett 15. Concorso Corale Internazionale-ről (nemzetközi kórusverseny) tértek haza nagy sikerrel, első helyezettként.

Tehetségükről most a miskolci közönség is meggyőződhetett. Előadásuk nemcsak a fül számára feledhetetlen, de a változatos színpadkép is magával ragadó volt. Számukra a legfontosabb mégis az, hogy egy „olyan közösségé váltak, amelynek a tagjai egymást szeretik, tisztelik és a közös alkotás lehetősége mindenkinek folyamatos, új kihívást jelent a mindennapokban”. „Igazán családias ünnep lett az idei” – fogalmazta meg Orosz Atanáz püspök. Zárszavában a rendezvény mottójának jelentésére hívta fel a figyelmet. A pászka szó számunkra nem pusztán gasztronómiai fogalom, a mi pászkánk a föláldozott Krisztus, Ő a szépséges Pászka. Szépséges a mi pászkánk, ahogyan szép az Isten által megteremtett világ is, bár a nagypénteki események elcsúfították a szépséges isteni arcot, de éppen azzal, hogy evilág csúfságát is magára vette, fölülmúlta azt , így tette megváltottá, igazán széppé életünket. Dosztojevszkij regényhősének híres mondatát – „A szépség menti meg a világot” – idézve kérte a főpásztor fogjunk mi is össze, hogy valóban megmentsük a szépséget környezetünkben, húsvéti szépségünket őrizzük meg szívünkben. A rendezvény hagyományos módon pászakaszenteléssel, annak közös elfogyasztásával és közös énekléssel zárult.

Abszurditások világa

„Európa az üres bölcsők kontinense. Egyetlen egy uniós tagállamban sem születik annyi gyermek, amennyi elegendő lenne a népesség fenntartásához. De a demográfiai kihívásokra a migráció rossz válasz, helyette a gyermekek születését kell támogatnunk” – olvasom egy választási kampánylevélben. Ez a gondolat visszaköszönt Bogár László közgazdász előadásában, sőt mondhatom erről szólt, ezt támasztotta alá számtalan táblázattal, statisztikai adatokkal.

A KÉSZ miskolci csoportja március 19-én az Ady Endre Művelődési Házba hívta meg az előadót és az érdeklődőket, s az előadás címe: Abszurditások világa, híven kifejezte a mondanivalót: Európa valóban az üres bölcsők kontinense, és nem tud, nem akar ezen változtatni egyetlen ország sem úgy, ahogy természetes lenne, hogy a gyermekek születését támogassa. Ezzel szemben számos elképzelhetetlen nyomorban tengődő afrikai országban a lányok 14 éves korukban szülnek először, a 30 éves nők már nagymamák, de persze tovább szülnek, nem kell nagy matematikai tudás ahhoz, hogy lássuk, milyen mértékű az elszaporodásuk.

Ezzel szemben Európában 30 éves korban szülik meg a nők az első és egyben utolsó gyermeküket, ha ugyan szülnek egyáltalán. A kérdés már nem az, hogy Európában eltűnik, de legalábbis másodrangú szereplője lesz a kontinensnek a fehér ember, hanem az, hogy ez mikor következik be. Helyes-e, ha mindez ellen semmit sem teszünk, sőt mi magunk gyorsítjuk meg ezt a folyamatot a migránsok korlátlan befogadásával? Úgy tűnik, valóban az abszurditások világát éljük.

Lillafüredi fáklyás körmenet

A Miskolci Ökumenikus Egyetemi Lelkészség szeretettel hív mindenkit március 26-án 19 órától, hogy elmélkedjünk végig Jézus hét szavát, amit a kereszten mondott.

Az elmélkedéseket a lelkészek és fiatalok vezetik, a gondolatok segíthetnek bennünket húsvéti készületünkben. Indulás 19 órakor a Lillafüredi nagy parkolóból.

A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Fráter György Katolikus Gimnázium közös hangversenye

HANG-ÁR címmel hangversenysorozatot rendeznek a miskolci szimfonikusok, közösen néhány városi középiskolával. Február 26-án a Fráter György Katolikus Gimnázium énekkarai és szólistái (többségük az iskola tanárai, illetve volt tanítványai) adtak hangversenyt a Művészetek Házában Ave Maria címmel. A cím jelzi, hogy csaknem valamennyi műsorszám a különböző korokban írott Ave Maria dallamokra épült.

  

A programot Regős Zsolt, a gimnázium énektanára állította össze és ő, illetve a szintén énektanár Váraljai Réka vezényelte a Miskolci Szimfonikus Zenekart, illetve az iskola énekkarait. Az első műsorszám azonban a Fráter-induló volt, amit a diákok minden reggel hallhatnak az iskolában is a tanórák előtt. Ennek szerzője Regős tanár úr, a szimfonikus zenekar számára Faragó Sándor karvezető hangszerelte a darabot, aki maga is a gimnázium diákja volt. A gregorián Ave Maria után többek között Caccini, Donizetti szerzeményét hallhatta a nagyszámú közönség, a Mathilde Marchesi darab szólistája Szamosi Erika tanárnő volt, majd Mascagni Parasztbecsület című operájának intermezzója hangzott el.

  

Eszerházy Pál Harmonia Coelestis című művét az Ave Maris Stella követte, melynek szólistái Váraljai Réka tanárnő mellett három volt fráteres diák voltak. Elhangzott még többek között Gounod Szent Cecília-himnusza, melynek hegedűszólóját Kaulics-Nagy Zsófia, a zenekar koncertmestere játszotta el. Verdi Otelló című operájából Desdemona Ave Maria kezdetű áriája, Saint-Saëns, Wolf Péter darabja, végül egy ősbemutató, Kerek Gábor kazincbarcikai tanár, karvezető szerzeménye, melyet a Boldogasszony Anyánk című énekünk szövegére komponált.

      

A közönség végig nagy tapssal jutalmazta a zenekar és a kórusok szép teljesítményét, sőt Kerek Gábor darabját teljes egészében megismételtették. A hangverseny végén Lóczi Tamás atya, a Fráter György Katolikus Gimnázium igazgatója köszönte meg a zenekar és valamennyi fellépő munkáját és Regős Zsolt tanár úr szervezőmunkáját. (g)

Még megtekinthető a miskolci Lévay József Református Gimnázium dísztermében a reprint Bibliák kiállítás

Csütörtökön és pénteken 15 és 16 óra között még megtekinthető a miskolci Lévay József Református Gimnázium dísztermében a reprint Bibliák kiállítása. A kiállításon 36 különleges szépségű Bibliát mutatnak be reprint formában. 
A tóratekercstől a rovásírásos evangéliumig számos kiadvány látható, a történetüket részletesen bemutató ismertetőkkel együtt. A kiállított anyagban található többek között a Codex Sinaiticus, a Biblia Pauperum, de a kevéssé ismert Jefferson Biblia, valamint 13 magyar részleges és teljes bibliafordítás is a Jordánszky kódextől a Vizsolyi és az Aranyas Biblián át az ezredfordulón kiadott kiadványig, melyet korábbi tulajdonosa sorközi jegyzetekkel tett egyénivé.

bty

bty

Az ökumenikus imahét istentisztelete a Miskolci Egyetemen

Charpentier Tedeumának rézfúvós-együttes intonálta hangjaira vonultak be január 27-én, szombaton a lelkészek a Miskolci Egyetem aulájába, ahol immár több éve megrendezik az ökumenikus imahét fő összejövetelét, amelyen a négy történelmi egyház püspökei hirdetik az igét.

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Fabiny Tamás evangélikus püspök, dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye püspöke és dr. Ternyák Csaba egri érsek vállalta, hogy együtt imádkozik a miskolci és környékbeli papsággal és a nagy számban megjelent hívekkel.

Az idei találkozó szervezői az egyetemi lelkészség római katolikus vezetői voltak. Skublics Máté atya köszöntőjében arról is szót ejtett, hogy a karibi térség keresztényei által összeállított program alapján a nap témája: A család Isten ajándéka.

Vince vessző vágás és szentelés a diósgyőri római katolikus templomba

A hagyományokhoz hűen, idén is megrendezték a vasárnap délelőtti szentmise keretében a Vince naphoz köthető Vice vessző vágást és szentelést a Diósgyőri Római Katolikus templomban. A néphagyomány szerint Vince (Szent Vince vértanú, a szőlészek, borászok védőszentje) napján tájegységenként többféleképpen is megjósolják a várható szőlőtermést. A legismertebb ezek közül az időjárás alapján történő következtetés.

„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” – tartja a mondás, vagyis, ha enyhe az idő és olvad a hó ezen a napon, akkor jó termésre számítanak. A rügykezdemények állapotából is következtetnek a jövendő szőlőtermésre, s hagyomány ilyenkor a Vice vessző vágás is. A levágott vesszőket régen meleg szobában vízbe állították, s ezek később kihajtottak. A hajtások mennyiségéből is megjósolták a szőlőtermés várható nagyságát. Régi hagyományt követ tehát a Diósgyőri Római Katolikus templomban, az István Nádor Borlovagrend közreműködésével zajló, Vice vessző vágás és szentelés. A megszentelt szőlővesszőket elajándékozzák a híveknek, akik vízbe rakva kihajtatják és elültetik.

 

Borszentelés

Idén megtartotta hagyományos, János-napi borszentelését a lillafüredi István Nádor Borlovagrend, a Minorita-templomban. Az eseményen közreműködött a miskolci szimfonikusokból álló Perla Quartet is. A megszenteltetni kívánt borokat az oltárnál helyezhették el a tulajdonosok, a szertartás után a borokra rákerül a „Santo Vino”, szentelt bor felirat.

Szent János napja (december 27.) a hagyományok szerint a bor megáldásának ideje. Ezen a napon régen minden család bort vitt a templomba, hogy a pap áldását kérje rá. A szentelt bornak ugyanis olyan erőt tulajdonítottak, amivel beteg embert és állatot is gyógyítani lehet. A János-napi borszentelés és borivás rituáléját már a XV. századi magyar misekönyvekben is megemlítik. A bort, vagyis „Szent János szerelmét” a karácsony utáni harmadik napon áldják meg. Az 1499-ben keletkezett pécsi misekönyvben is így szerepel. A XVIII. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat. A Szent János-napi borszentelés egyházi magyarázat szerint azt jelenti, hogy ha a hívő buzgó imával veszi magához a nedűt, akkor az megóvja a testi és a lelki bajoktól, az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, az ördög kísértéseitől. A János-napi borszentelés hagyománya ma is él az ország bortermelő vidékein. Ezen a napon a szőlősgazdák egy kis üveg bort visznek a templomba, a főoltár jobb oldalán álló asztalkára teszik, majd a megszentelt borból a pincében minden hordóba öntenek egy keveset, hogy ne romoljon meg a hegy leve. A szentelt bort a népi gyógyászatban is alkalmazzák, főként torokfájás esetén.

„A világ lenyűgözően izgalmas és összetett” – A jezsuita gimnázium tanulója győzött az országos szónokversenyen!

Hajas T. Boldizsár, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium végzős tanulója lett a november 10–11-én rendezett 18. országos Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia győztese és egyben közönségdíjasa. Az eredmény azért is különleges, mert a versenyt egyetemista diákoknak szervezték. Boldizsár a Miskolc város ifjú szónoka verseny győzteseként indulhatott a megmérettetésen. A felkészülésről és terveiről kérdeztük.

Mióta foglalkozol retorikával? Ha alapvetően szépségre és igényességre törekvő beszédként, nyilvános megnyilvánulásként fogom fel a retorikát, akkor a válaszom az, hogy egészen kisgyermekkorom óta. Azt mondják, be nem állt a szám, sokszor mulattattam a körülöttem lévőket (családtagokat, rokonokat, barátokat) bőbeszédűségemmel, vagy épp a kíváncsiságommal bármiféle új szó vagy kifejezés iránt. Tudásszomjamat szüleim mindig lelkiismeretesen kielégítették, így voltaképpen már akkor elkezdődött minden.

Tanultad valakitől vagy pedig autodidakta vagy, aki maga tanulta ki a „mesterséget”? Úgy gondolom ahhoz, hogy valaki meggyőző szónok, megnyerő előadó legyen, szükséges valamiféle fogékonyság – a könyvek tudománya nem elég. Mindig is szerettem felszólalni, közvetíteni, elmondani a véleményemet. Ez viszont természetesen még csak egy jó kezdet, erre kell ráépíteni a tanulható, tanulandó jegyeket: a klasszikus retorikai elemeket. Ezen az úton osztályfőnököm, Soltész Ágnes tanárnő indított el, amikor bátorított, hogy induljak a Miskolc Város Ifjú Szónoka versenyen. Ö készített fel az országos Eötvös-szónokversenyre is. A mostani Kossuth-szónokversenyre már Dr. Szitás Benedek tanár úrral, a miskolci megmérettetés szervezőjével készültem fel. Minden alkalommal meghallgattak szüleim és barátaim is. Elengedhetetlen, hogy a szónok kapjon külső visszajelzéseket: az ékesszólás olyasvalami, amiben egyedül csak nehezen lehet fejlődni. Emellett rengeteg szöveghallgatás és olvasás az előremenetel nyitja: egy történelmi beszéd, egy aktuális megnyilvánulás vagy valamilyen izgalmas szakirodalom mind fontos impulzusok számomra.

Szerepet játszik szónoki sikereidben az, hogy a jezsuita gimnáziumban tanulsz? Ha igen, akkor miben, hogyan? Természetesen. Először is, a történelmen végigtekintve, a jezsuiták között sok remek, meggyőző beszélőt találunk, s itt nem csak az olyan óriásokra gondolok, mint Szent Ignác vagy épp Xavéri Szent Ferenc. Másodsorban, a lelkigyakorlatok és egyéb programok megosztókörei is bátorítanak a „nyilvános” beszédre. Végül, az itt eltöltött négy évem alatt sokszor hallottam jó beszédet: legyen az meghívott előadóé, külföldi projektvezetőé, jezsus tanáré vagy épp egy prédikáló papé.

Befolyásolja-e továbbtanulásodat a mostani győzelem? Mire, hogyan szeretnéd használni ezt a képességedet, tehetségedet? Ha nem is direkt módon, közvetetten mindenképpen: megerősít abban, hogy valamiféleképpen hasznosítanom kell ezt a képességet. Keresem még az utamat, de már rendelkezem egy nyommal. A MAGIS kórus az elmúlt két évben színre vitt két musicalt. A padlás és a Túl a Maszat-hegyen egyik sikeres főszereplője voltál. Jól énekelsz, zongorázol.

Színészi tehetségedet nem akarod kibontakoztatni? Erre a kérdésre én is folyamatosan keresem a választ. Zongorázni több stílusban tanultam, magánénekre is jártam, kórusos vagyok, pont az említett darabok által megtapasztalhattam a „világot jelentő deszkák” örömét – s be kell vallanom, hogy rendkívül élvezem, mindig szokatlanul felszabadult vagyok, otthonosan érzem magam ezekben a tevékenységekben. Ahhoz viszont, hogy – ahogyan a kérdésed szólt – kibontakozhassak, el kell köteleződnöm. Engem ez az elköteleződés – talán fiatalságom miatt – még nagyon megriaszt, nincsen elég bátorságom hozzá. Túl sok minden más is érdekel, a világ lenyűgözően izgalmas és összetett. Úgy érzem megismerésének a művészet egy jó eszköze, de nem az egyetlen. Hálás vagyok azért, amit ad nekem, mindig is fontos eleme lesz az életemnek, de nem gondolom jelenleg, hogy ezen az úton kellene továbbhaladnom.

Tisztújító közgyűlést tartott a KÉSZ miskolci csoportja

Öt év elteltével tartott december 14-én tisztújító közgyűlést a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének miskolci csoportja. Minden év utolsó rendezvénye az adventi teadélután, ahol kötetlen, baráti beszélgetés, süteményezés, teázás közben értékelik az év eseményeit és javaslatokat tesznek a következő év programjára. Idén ezt a két programot egyesítették, s mert ilyenkor valamilyen rövid műsort is beiktatnak az események közé, először a miskolci Vörösmarty Katolikus Általános Iskola alsó tagozatos diákjainak adventi műsorát nézték-hallgatták meg a résztvevők.

Alakszainé dr. Oláh Annamária, a miskolci csoport elnöke számolt be az öt év munkájáról, Dudás Lászlóné pénztáros pedig a gazdasági eredményekről adott számot. A beszámolók elfogadása után került sor a választásra. A csoport újabb öt évre szavazott bizalmat Alakszainé számára, ő maradt továbbra is a KÉSZ miskolci elnöke. Új titkárt választottak Holndonner Ferenc személyében, a gazdasági vezető Dudás Lászlóné maradt. A KÉSZ-kongresszusokon az elnök mellett Mednyánszky Miklós képviseli majd a miskolci tagságot.

Az adventi teadélután velejárója évek óta, hogy a csoport egyházi elnöke adventi elmélkedését is meghallgatják a jelenlévők. Mikolai Vince főesperes, diósgyőri plébános ezen az estén leköszönt elnöki tisztéről, helyette Tóth István pápai káplánt, miskolc-martin-kertvárosi plébánost kérték fel az egyházi elnök szerepére. A felkérést elvállalta, és ezen az estén már az ő bemutatkozó elmélkedését hallgathatta meg a tagság.

A hivatalos aktus, a közgyűlés lezárása után az együttlét a teadélután szokásos beszélgetős-tervezgetős programjával folytatódott.