Még megtekinthető a miskolci Lévay József Református Gimnázium dísztermében a reprint Bibliák kiállítás

Csütörtökön és pénteken 15 és 16 óra között még megtekinthető a miskolci Lévay József Református Gimnázium dísztermében a reprint Bibliák kiállítása. A kiállításon 36 különleges szépségű Bibliát mutatnak be reprint formában. 
A tóratekercstől a rovásírásos evangéliumig számos kiadvány látható, a történetüket részletesen bemutató ismertetőkkel együtt. A kiállított anyagban található többek között a Codex Sinaiticus, a Biblia Pauperum, de a kevéssé ismert Jefferson Biblia, valamint 13 magyar részleges és teljes bibliafordítás is a Jordánszky kódextől a Vizsolyi és az Aranyas Biblián át az ezredfordulón kiadott kiadványig, melyet korábbi tulajdonosa sorközi jegyzetekkel tett egyénivé.

bty

bty

Az ökumenikus imahét istentisztelete a Miskolci Egyetemen

Charpentier Tedeumának rézfúvós-együttes intonálta hangjaira vonultak be január 27-én, szombaton a lelkészek a Miskolci Egyetem aulájába, ahol immár több éve megrendezik az ökumenikus imahét fő összejövetelét, amelyen a négy történelmi egyház püspökei hirdetik az igét.

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Fabiny Tamás evangélikus püspök, dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Görögkatolikus Egyházmegye püspöke és dr. Ternyák Csaba egri érsek vállalta, hogy együtt imádkozik a miskolci és környékbeli papsággal és a nagy számban megjelent hívekkel.

Az idei találkozó szervezői az egyetemi lelkészség római katolikus vezetői voltak. Skublics Máté atya köszöntőjében arról is szót ejtett, hogy a karibi térség keresztényei által összeállított program alapján a nap témája: A család Isten ajándéka.

Vince vessző vágás és szentelés a diósgyőri római katolikus templomba

A hagyományokhoz hűen, idén is megrendezték a vasárnap délelőtti szentmise keretében a Vince naphoz köthető Vice vessző vágást és szentelést a Diósgyőri Római Katolikus templomban. A néphagyomány szerint Vince (Szent Vince vértanú, a szőlészek, borászok védőszentje) napján tájegységenként többféleképpen is megjósolják a várható szőlőtermést. A legismertebb ezek közül az időjárás alapján történő következtetés.

„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” – tartja a mondás, vagyis, ha enyhe az idő és olvad a hó ezen a napon, akkor jó termésre számítanak. A rügykezdemények állapotából is következtetnek a jövendő szőlőtermésre, s hagyomány ilyenkor a Vice vessző vágás is. A levágott vesszőket régen meleg szobában vízbe állították, s ezek később kihajtottak. A hajtások mennyiségéből is megjósolták a szőlőtermés várható nagyságát. Régi hagyományt követ tehát a Diósgyőri Római Katolikus templomban, az István Nádor Borlovagrend közreműködésével zajló, Vice vessző vágás és szentelés. A megszentelt szőlővesszőket elajándékozzák a híveknek, akik vízbe rakva kihajtatják és elültetik.

 

Borszentelés

Idén megtartotta hagyományos, János-napi borszentelését a lillafüredi István Nádor Borlovagrend, a Minorita-templomban. Az eseményen közreműködött a miskolci szimfonikusokból álló Perla Quartet is. A megszenteltetni kívánt borokat az oltárnál helyezhették el a tulajdonosok, a szertartás után a borokra rákerül a „Santo Vino”, szentelt bor felirat.

Szent János napja (december 27.) a hagyományok szerint a bor megáldásának ideje. Ezen a napon régen minden család bort vitt a templomba, hogy a pap áldását kérje rá. A szentelt bornak ugyanis olyan erőt tulajdonítottak, amivel beteg embert és állatot is gyógyítani lehet. A János-napi borszentelés és borivás rituáléját már a XV. századi magyar misekönyvekben is megemlítik. A bort, vagyis „Szent János szerelmét” a karácsony utáni harmadik napon áldják meg. Az 1499-ben keletkezett pécsi misekönyvben is így szerepel. A XVIII. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat. A Szent János-napi borszentelés egyházi magyarázat szerint azt jelenti, hogy ha a hívő buzgó imával veszi magához a nedűt, akkor az megóvja a testi és a lelki bajoktól, az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, az ördög kísértéseitől. A János-napi borszentelés hagyománya ma is él az ország bortermelő vidékein. Ezen a napon a szőlősgazdák egy kis üveg bort visznek a templomba, a főoltár jobb oldalán álló asztalkára teszik, majd a megszentelt borból a pincében minden hordóba öntenek egy keveset, hogy ne romoljon meg a hegy leve. A szentelt bort a népi gyógyászatban is alkalmazzák, főként torokfájás esetén.

„A világ lenyűgözően izgalmas és összetett” – A jezsuita gimnázium tanulója győzött az országos szónokversenyen!

Hajas T. Boldizsár, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium végzős tanulója lett a november 10–11-én rendezett 18. országos Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia győztese és egyben közönségdíjasa. Az eredmény azért is különleges, mert a versenyt egyetemista diákoknak szervezték. Boldizsár a Miskolc város ifjú szónoka verseny győzteseként indulhatott a megmérettetésen. A felkészülésről és terveiről kérdeztük.

Mióta foglalkozol retorikával? Ha alapvetően szépségre és igényességre törekvő beszédként, nyilvános megnyilvánulásként fogom fel a retorikát, akkor a válaszom az, hogy egészen kisgyermekkorom óta. Azt mondják, be nem állt a szám, sokszor mulattattam a körülöttem lévőket (családtagokat, rokonokat, barátokat) bőbeszédűségemmel, vagy épp a kíváncsiságommal bármiféle új szó vagy kifejezés iránt. Tudásszomjamat szüleim mindig lelkiismeretesen kielégítették, így voltaképpen már akkor elkezdődött minden.

Tanultad valakitől vagy pedig autodidakta vagy, aki maga tanulta ki a „mesterséget”? Úgy gondolom ahhoz, hogy valaki meggyőző szónok, megnyerő előadó legyen, szükséges valamiféle fogékonyság – a könyvek tudománya nem elég. Mindig is szerettem felszólalni, közvetíteni, elmondani a véleményemet. Ez viszont természetesen még csak egy jó kezdet, erre kell ráépíteni a tanulható, tanulandó jegyeket: a klasszikus retorikai elemeket. Ezen az úton osztályfőnököm, Soltész Ágnes tanárnő indított el, amikor bátorított, hogy induljak a Miskolc Város Ifjú Szónoka versenyen. Ö készített fel az országos Eötvös-szónokversenyre is. A mostani Kossuth-szónokversenyre már Dr. Szitás Benedek tanár úrral, a miskolci megmérettetés szervezőjével készültem fel. Minden alkalommal meghallgattak szüleim és barátaim is. Elengedhetetlen, hogy a szónok kapjon külső visszajelzéseket: az ékesszólás olyasvalami, amiben egyedül csak nehezen lehet fejlődni. Emellett rengeteg szöveghallgatás és olvasás az előremenetel nyitja: egy történelmi beszéd, egy aktuális megnyilvánulás vagy valamilyen izgalmas szakirodalom mind fontos impulzusok számomra.

Szerepet játszik szónoki sikereidben az, hogy a jezsuita gimnáziumban tanulsz? Ha igen, akkor miben, hogyan? Természetesen. Először is, a történelmen végigtekintve, a jezsuiták között sok remek, meggyőző beszélőt találunk, s itt nem csak az olyan óriásokra gondolok, mint Szent Ignác vagy épp Xavéri Szent Ferenc. Másodsorban, a lelkigyakorlatok és egyéb programok megosztókörei is bátorítanak a „nyilvános” beszédre. Végül, az itt eltöltött négy évem alatt sokszor hallottam jó beszédet: legyen az meghívott előadóé, külföldi projektvezetőé, jezsus tanáré vagy épp egy prédikáló papé.

Befolyásolja-e továbbtanulásodat a mostani győzelem? Mire, hogyan szeretnéd használni ezt a képességedet, tehetségedet? Ha nem is direkt módon, közvetetten mindenképpen: megerősít abban, hogy valamiféleképpen hasznosítanom kell ezt a képességet. Keresem még az utamat, de már rendelkezem egy nyommal. A MAGIS kórus az elmúlt két évben színre vitt két musicalt. A padlás és a Túl a Maszat-hegyen egyik sikeres főszereplője voltál. Jól énekelsz, zongorázol.

Színészi tehetségedet nem akarod kibontakoztatni? Erre a kérdésre én is folyamatosan keresem a választ. Zongorázni több stílusban tanultam, magánénekre is jártam, kórusos vagyok, pont az említett darabok által megtapasztalhattam a „világot jelentő deszkák” örömét – s be kell vallanom, hogy rendkívül élvezem, mindig szokatlanul felszabadult vagyok, otthonosan érzem magam ezekben a tevékenységekben. Ahhoz viszont, hogy – ahogyan a kérdésed szólt – kibontakozhassak, el kell köteleződnöm. Engem ez az elköteleződés – talán fiatalságom miatt – még nagyon megriaszt, nincsen elég bátorságom hozzá. Túl sok minden más is érdekel, a világ lenyűgözően izgalmas és összetett. Úgy érzem megismerésének a művészet egy jó eszköze, de nem az egyetlen. Hálás vagyok azért, amit ad nekem, mindig is fontos eleme lesz az életemnek, de nem gondolom jelenleg, hogy ezen az úton kellene továbbhaladnom.

Tisztújító közgyűlést tartott a KÉSZ miskolci csoportja

Öt év elteltével tartott december 14-én tisztújító közgyűlést a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének miskolci csoportja. Minden év utolsó rendezvénye az adventi teadélután, ahol kötetlen, baráti beszélgetés, süteményezés, teázás közben értékelik az év eseményeit és javaslatokat tesznek a következő év programjára. Idén ezt a két programot egyesítették, s mert ilyenkor valamilyen rövid műsort is beiktatnak az események közé, először a miskolci Vörösmarty Katolikus Általános Iskola alsó tagozatos diákjainak adventi műsorát nézték-hallgatták meg a résztvevők.

Alakszainé dr. Oláh Annamária, a miskolci csoport elnöke számolt be az öt év munkájáról, Dudás Lászlóné pénztáros pedig a gazdasági eredményekről adott számot. A beszámolók elfogadása után került sor a választásra. A csoport újabb öt évre szavazott bizalmat Alakszainé számára, ő maradt továbbra is a KÉSZ miskolci elnöke. Új titkárt választottak Holndonner Ferenc személyében, a gazdasági vezető Dudás Lászlóné maradt. A KÉSZ-kongresszusokon az elnök mellett Mednyánszky Miklós képviseli majd a miskolci tagságot.

Az adventi teadélután velejárója évek óta, hogy a csoport egyházi elnöke adventi elmélkedését is meghallgatják a jelenlévők. Mikolai Vince főesperes, diósgyőri plébános ezen az estén leköszönt elnöki tisztéről, helyette Tóth István pápai káplánt, miskolc-martin-kertvárosi plébánost kérték fel az egyházi elnök szerepére. A felkérést elvállalta, és ezen az estén már az ő bemutatkozó elmélkedését hallgathatta meg a tagság.

A hivatalos aktus, a közgyűlés lezárása után az együttlét a teadélután szokásos beszélgetős-tervezgetős programjával folytatódott.

 

20. születésnapját ünnepli a miskolci Görögkatolikus Egyetemi Kollégium

Dr. Keresztes Szilárd Hajdúdorogi Megyéspüspök 1997-ben alapította meg a Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégiumot Miskolctapolcán. Az intézmény első igazgatója Főtisztelendő Obbágy Miklós atya volt, aki az alapítás tizedik, jubileumi évfordulójára elkészített kiadványban a következőket írta: „A társadalmi életünkben érzékelhető változások már előre vetítették, hogy szegény ember gyermekének nehéz lesz továbbtanulni. A görögkatolikus egyház a szegénység mellett méhében hordoz igen nagy buzgóságot és tehetséges ifjúságot.” Ki gondolta volna, hogy a Kollégium, megfogadva az alapítók szavait, 2011-től hátrányos helyzetű fiataloknak is tanulási lehetőséget biztosít, Cigány Szakkollégiumként. 

Az idei, 20 éves jubileumi évben a Kollégium teljesen megújult. A nyári munkálatok lehetőséget adtak arra, hogy a lakószobák, az udvar és a kápolna valamint az irodai helyiségek szépen megújuljanak. Sikerült szakszerűen megoldani a csapadékvíz elvezetését is. Az új rekortán sportpálya lehetőséget biztosít a hallgatók számára a sportolásra. A lakószobákhoz tartozó vizesblokkok is teljes felújításon mentek keresztül. A munkák végeztével a kollégium átadására szeptember közepén került sor. A szentelést Főtisztelendő Kocsis Fülöp érsek – metropolita és fenntartónk, dr. Orosz Atanáz miskolci püspök atya végezte. A felújítást támogató Magyar Kormány nevében Balog Zoltán miniszter úr mondott beszédet.

A jubileumi év megünnepelése tovább folytatódott ősszel is, amikor a kollégium lelki központja, a kápolna került megszentelésre, amit a kollégisták és munkatársak jelenlétében dr. Orosz Atanáz püspök úr végzett. A szertartás végén püspök atya külön köszöntötte az új diákokat, a személyes találkozás nagy öröm volt mindenki számára.

Szent Miklós püspök ünnepének előestéjén ismét a kápolnában gyűltek össze a hallgatók, ahol a közös imádság a hálaadásra hívott bennünket. A szertartást a kollégium egykori igazgatója Papp András atya végezte, aki beszédében visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a kollégium „Akropolisz” épülete elkészült, és így dupla létszámban indult a 2004-2005-ös tanév. Az emlékezést tovább folytatta dr. Jakab Nóra, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, aki 1999-től volt a kollégium lakója. Megható és személyes beszámolója mélyen megérintette és elgondolkodtatta a hallgatóságot.

Az ünnepségen hálával és imával gondoltunk az alapítókra, akik a nehéz idők ellenére is bíztak abban, hogy az ifjúság a jövő záloga. Köszönet azoknak, akik sokat dolgoztak és fáradtak azért, hogy egy valódi értékeket adó, ugyanakkor fiatalos kollégium legyen a miskolci Görögkatolikus Egyetemi Kollégium, Cigány Szakkollégium.

Hálát adunk Istennek az eddig elvégzett munkáért, az előttünk álló feladatokhoz kérjük segítségét, szeretetét és Áldását!

Makkai László, kollégium igazgató, egyetemi lelkész

MEGHÍVÓ – A KÉSZ miskolci csoportja tisztújító közgyűlést tart

A KÉSZ miskolci csoportja tisztújító közgyűlését december 14-én, csütörtökön 17 órától tartja a mindszenti Millenniumi teremben, melyen sor kerül a KÉSZ miskolci csoportja elnökének, gazdasági vezetőjének, titkárának és országos választmányi küldöttének megválasztására. 

A közgyűlés után tartják meg a csoport adventi tea délutánját 18 órától, melyen Tóth István martin-kertvárosi plébános adventi elmélkedésére is sor kerül. Aki teheti, egy tálca süteménnyel járuljon hozzá a vendéglátáshoz.

„Az Úr az én erősségem”

„Az Úr az én erősségem” címmel Papp Antal, a Miskolci Apostoli Exarchátus első elöljárója születésének 150. évfordulója tiszteletére rendeztek egyháztörténeti konferenciát Miskolcon november 16-án. Papp Antal érsek fontos szerepet tölt be a Miskolci Egyházmegye történetében is. Miután a munkácsi püspöki kinevezéséről lemondott, átvette az Apostoli Exarchátus vezetését, megszervezését.

Kilencvenegy évvel később, 2015-ben, Ferenc pápa a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A fenti mondatok igencsak szűkszavú összefoglalóját adják a Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia, a Miskolci Egyházmegye, és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága által közösen szervezett konferencia témájának, Papp Antal munkásságának és jelentőségének. Az érsek tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Hunyadi utcai épület falán, ahol a Miskolci Apostoli Exarchátus központja volt, és egyben Papp Antal lakhelyéül szolgált 1925–1945 között. A konferencia időpontja éppen egy nappal előzte meg a volt munkácsi püspök szültésének évfordulóját. Nemcsak ünneplés, hanem egyfajta kötelességteljesítés is életre hívta a találkozó alkalmát, mondta ünnepi köszöntőjében dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke. „A miskolci egyházmegye vezetése köteles megvizsgálni saját egyházmegyéjének történetét” a tudomány eszközeivel, hogy a következő évszázadokban is méltóan tudja múltját pontosan feltárni, megőrizni és ünnepelni, tette hozzá a megyéspüspök. Szerencsés időben kezdődik meg a feltárás, hiszen még élnek olyan emberek, akik személyesen is ismerték Papp Antal érseket, köztük dr. Fedor István és Kondás Miklós, és részt vettek a mai tanácskozáson. Dr. Roósz András, a MAB elnöke a jól ismert mondást idézve – aki nem ismeri múltját, nem igazodik el a jelenben és nem tudja jövőjét sem építeni – fogalmazta meg a konferencia jelentőségét. Miskolc város vezetése nevében Papp Ferenc, városi kulturális főreferens köszöntötte a részvevőket. A tanácskozás első előadójaként Papp András esperes mutatta be Papp Antal életútját.

Jelenlét, lehajlás és befogadás – A miskolci máltai csoport kápolnájának búcsúünnepe

A Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának Köln utcai központjában kialakított kápolnában ünnepelték meg november 18-án Szent Erzsébet búcsúnapját. A kápolna egy, az Árpád-házi szentet ábrázoló ólomüvegablakkal gazdagodott, ezt áldotta meg és mutatta be az ünnepi szentmisét Mikolai Vince főesperes, diósgyőri plébános, a miskolci máltai csoport egyházi vezetője.

 

A szentmisén részt vett és rövid beszédet mondott Gecse Attila református kórházlelkész is. Dr. Csiba Gábor miniszteri biztos, a máltaiak alapító csoportvezetője megemlékezett valamennyi segítő munkatársukról, akik valaha, vagy jelenleg is dolgoztak, dolgoznak a csoport valamelyik munkaterületén. Az épületben, mely annak idején Csilla von Boeselager anyagi támogatásával épülhetett fel, egy ötvenfős hajléktalanszálló működik orvosi rendelővel, egy népkonyha, ahol 150 embernek biztosítanak meleg ételt, továbbá egy ápolási és egy szociális otthon. – Szent Erzsébet ünnepe ma különösen fontos esemény számunkra – mondta a miniszteri biztos. – Bizonyára mindenki emlékszik még Éva nénire, Papp Vilmosnéra, első segítőink egyikére, aki egy évvel ezelőtt halt meg.

Az ő hagyatékából állítottunk valamennyi máltai segítőnek emléket, aki valaha itt dolgozott, vagy jelenleg is dolgozik, esetleg a jövőben fog dolgozni a szeretetszolgálatnál, hiszen nem tudjuk felsorolni mindazok nevét, akik az elmúlt évtizedek folyamán segítettek. Ezért ezt a Szent Erzsébetet ábrázoló ólomüvegablakot gondoltuk ki emléknek. Talán furcsa az arca ezen Szent Erzsébetnek, hiszen mindenki tudja, hogy fiatalon halt meg, de pontosan azt akartuk, hogy egy kicsit Éva néni és az idősebb segítők vonásait tegyük rá, hiszen a máltai szeretetszolgált önkéntesei, ha vannak is közöttük fiatalabbak, általában idősebb emberek, ők segítenek a munkánkban. – A szeretetszolgálatnak három alapszavával mutathatjuk be a munkáját, a jelenlét, lehajlás és befogadás szavaival. Ha majd megnézik ezt az ablakot, láthatják, oda van írva: testvéreinkért, akik mindig jelen voltak, mindenkihez lehajoltak és mindenkit befogadtak. Fogadja mindenki úgy, hogy saját magáról is szól ez az ablaküveg-emlék. Hogy ezt az ólomüvegablakot elhelyezhettük, mindenkinek megköszönjük, minden segítőnknek, és azoknak is, akik ennek a kápolnának a megújításában közreműködtek. Mindenekelőtt Horváth Mária iparművésznek, az ablak készítőjének és Brahó Zsuzsannának, intézményünk vezetőjének, az ő ötlete, gondolata volt az ablak elkészítése. A szentmise után valamennyi máltai önkéntest ebéden látták vendégül a csoport vezetői.