Olyan emberről emlékezem, aki a keresztény magyar művészetet úgy szolgálta, hogy mindenkinek megmutathassa élete céljainak lelki, szellemi összefüggéseit.
Melyek ezek az eszmék?
Isten, család, haza.
Hogyan valósul meg ez a művészetében?
Munkásságának kimagasló részét alkotja az az öt templomkapu, amelyet Magyarországon készített a szegedi Tarján-városi Szent Gellért templom, a máriapócsi görög katolikus bazilika, az egri bazilika – fő- és Mária kapuja – valamint a miskolci Minorita templom számára.
A kapuk fennen hirdetik Isten dicsőségét, az „ajtókra való figyelmeztetés” fontosságát.
Miskolc szülötteként fiatalsága a Minorita templomhoz és a köré épült iskolához kötötte. Amint lehetősége adódott, elkészítette a templom bejáratánál található Kelemen Didák ferences-rendi szerzetes, a Minorita templom, és az egykori hozzá tartozó iskola alapítójának bronz domborművét.
A művész 40. érettségi találkozójára készült emlékérmen is Kelemen Didák ábrázolás látható.
Szobrászatában a klasszikus értékek érvényesültek. Ember ábrázolásában mindig a család állt a középpontban. Miskolcra szánt díszkútjának tervén a játszadozó gyermekeket saját gyermekeiről mintázta. A díszkút makettja hosszú évek során egymást váltó polgármesterek mindegyikének asztalán megfordult, azonban anyagi fedezetet soha nem sikerült a megvalósításhoz találni.
Hazaszeretetét életével bizonyította. Az ’56-os forradalomban a Képzőművészeti Főiskola diákvezéreként vett részt. A korszakot több alkotásán megörökítette.
Tóth Sándor szobrászművész 2019. április 28-án hunyt el, a szegedi klinikán. Jelképszerű, hogy irgalmasság vasárnapján, a Miskolcon tartott Kelemen Didák emléknapon halt meg.
Emlékét őrzi az öt templomkapu, több száz köztéri alkotás, portré, szobor és kisplasztika. Hazai éremművészetünk egyik legjelesebb képviselője: ezernél több érmet alkotott.
(Dabasi Halász Zsigmondné írása. A Tóth Sándor szobrász- és éremművész műtermében készült fényképet készítette Török János – delmagyar.hu))