A Magyar-Bolgár barátság napja alkalmából emléktáblát avattak Bulgária fővárosában a Szent Szófia templomban. A tábla a magyarországi bolgárok ajándéka. Az ünnepélyes emléktábla avatáson köszöntőt mondott többek között Iliyana Yotova köztársasági alelnök, Fazakas Sándor földművelésügyi miniszter, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Varga Szimeon a magyar parlament bolgár nemzetiségi szószólója, Muszev Dancso Bolgár Országos Önkormányzat elnöke.
A magyar és a bolgár parlament 2016 szeptemberében október 19-ét a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánította. Október 19-ére esik Csodatévő Rilai Szent János ünnepnapja, aki az ortodox egyház szentje és Bulgária védőszentje. A szenttel kapcsolatos egyik legendának magyar vonatkozása is van. III. Béla magyar király 1183-ban hadjáratot indított Bizánc ellen, és sereggel tört be a bizánci uralom alatt álló bolgár területekre. A hadjáratból hazatfelé tartva a magyarok magukkal vitték Rilai Szent János ereklyéit és Esztergomban elhelyezték el. A legenda szerint az érsek, Bánfi Lukács nem hitt a szent közbenjárásában, és többször is nyilvánosan megtagadta azt. Lukács nyelve egy alkalommal megdagadt, hangja eltűnt, megnémult. Csak miután bűnbánatot gyakorolt és megérintette az ereklyét, nyerte vissza a hangját. Béla ezután úgy döntött, hogy visszaszállíttatja az ereklyét Bulgáriába, ami meg is történt 1194-ben.
A Szent Zsófia (Szent Szófia templom) főváros és a Balkán-félsziget neves építészeti alkotása, műemléke, valamint a város névadó temploma. Ezen a helyen már a 2. században is állt egy kis templom, melynek díszes mozaikpadlóját szinte teljes egészében sikerült feltárni. A következő századokban több templom is épült, miután a gótok és a hunok feldúlták azokat. A templom ma Délkelet-Európa egyik legjelentősebb ókeresztény műemléke. Háromhajós, boltíves, kupolás bizánci bazilika-templom. A főbejárat két oldalán emelkedő, kissé alacsonyabb toronyszerű toldalékok az előcsarnokot kiszélesítik. A keskeny, magas középhajót boltíves oszlopsor támasztja alá. Belső kiképzése nagyon egyszerű, puritán, fő díszítőelemei szinte csak a nagy ablakai. A Második Bolgár Birodalomban (12-14. század) a fővárosi templom címet viselte. A 14. században adta a nevét a városnak. Az oszmán uralom idején mecsetté alakították át, az eredeti 12. századi freskókat megsemmisítették és minareteket építettek a templomhoz. A 19. században két földrengés következtében az egyik minaret ledőlt és a mecsetet elhagyták. A restaurációs munkák az 1900-as években kezdődtek el.
A magyarországi bolgárok egyszerű kertészek voltak, akik nem felejtették el anyanyelvüket, és Magyarország is megtett mindent azért, hogy új otthonra találjanak. Az október 19-ei emléknappal a két nép közötti szoros barátságot mélyítenék tovább – mondta Varga Szimeon a magyar parlament bolgár nemzetiségi szószólója. Mint mondta: “Magyarország segítő baráti kezet nyújtott szépapáinknak és ők szorgos munkával és hittel igyekeztek megmutatni erényeiket és átadni tudásukat. Lazar Ivanov, a Magyarországi Bolgárok Egyesületének első elnökének gondolatait idézve: a jövőt nemcsak kapával, hanem Istenbe vetett hittel és nyitott szemmel kell építeni.”
Az emlékmű avatáson Tarcsay Péter olvasta fel Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek üzenetét.
Kép és szöveg: Németh Csaba