Egyéb kategória bejegyzései

Szent László ereklye – érseki mise a hejőcsabai templomban

Írta: | |
Szent László ereklye – érseki mise a hejőcsabai templomban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Sedon László kanonok, plébános meghívására Kostyál László tállyai plébános elhozta Miskolcra a templomában őrzött Szent László csontereklyét, melynek jelenlétében szentmisét mutatott be szeptember 30-án dr. Ternyák Csaba egri érsek a hejőcsabai templomban.
– Jézus válasza a farizeusok kérdésére – hivatkozott a szónok a napi evangéliumra –: a legfőbb az Isten- és emberszeretet parancsa. Első szent királyaink bölcsessége, hogy olyan ideált állítottak a nép elé, mely alapján mindenki megtalálja, mi a legfontosabb az életében. A szeretet parancsa elfogadható, megnyugtató az ember számára. Szent István és Szent László azért tartotta fontosnak a keresztény hitet, hogy minden helyzetben helyt tudjunk állni.
Ma felértékelődik az együttműködés a közép-európai népekkel, elsősorban a lengyelekkel. Szent László magyar apa és lengyel anya gyermeke, a két nép barátságának ő a gyökere. Nyitrán halt meg, így a szlovákok is tisztelik, s mert ő alapította meg a zágrábi érsekséget (és a nagyváradit is), a horvátok is magukénak érzik.
Szent István a keresztény hitre térítette a népet, de a magyar kereszténység eszménye Szent László érdeme. Népünk általa kulturálódott bele a kereszténységbe. Prohászka Ottokár fogalmazta meg talán a legpontosabban Szent László jelentőségének lényegét: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté… A kereszténység ezentúl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett.” Szent László óta tehát mi magyar keresztények vagyunk, szükségünk van rá, hogy a saját értékeinket hozzátegyük az elődök hagyományaihoz – fejezte be beszédét az érsek.

Kárpát-medencei népénekgyűjtemény – könyvbemutató Miskolcon

Írta: | |
Kárpát-medencei népénekgyűjtemény – könyvbemutató Miskolcon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A KÉSZ miskolci csoportja és a Vörösmarty Katolikus Általános Iskola közös szervezésében rendezték meg szeptember 22-én az iskola aulájában a Kárpát-medencei népénekgyűjtemény című kötet bemutatóját. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által kiadott énektár az öt magyar régió (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék és az anyaország) területén összegyűjtött zenei anyag színe-javát tartalmazza.

Alakszainé dr. Oláh Annamária, a miskolci KÉSZ-csoport elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a kötetet, majd Pásztor Pascal egri plébános beszélt a könyv keletkezésének körülményeiről, okairól és céljáról. Előtte azonban a közreműködő Mindszenti-templom énekkara és az iskola kórusa az Áldjon meg minket örök Atyaisten kezdetű éneket adta elő. Pásztor atya beszélt arról, hogy bár a trianoni határok miatt más-más országnak vagyunk állampolgárai, közösen tudunk Istenhez fordulni, többek között igen gazdag énekkincsünk segítségével. A magyar nép vallásos buzgóságából igen sok, nemcsak szövege miatt, hanem dallamában is sajátosan magyar ének született. A kötet célja az egység erősítése is, a közös ének és a közös imádságok által.

Ezután Keresztes Dénes, a KÉSZ elnökhelyettese tartott előadást. Mint mondta, a KÉSZ minden tevékenységét az evangélium tanúságtevő megélése jellemzi. A könyv bemutatásának is legfontosabb feladata az Isten magasztalása. Talán sokaknak furcsa, hogy egy keresztény civil szervezet könyvkiadásra szánja el magát. De a KÉSZ működésének egyik igen fontos, keresztény és nemzeti elhivatottságából fakadó feladata a magyar nemzet egységének szolgálata. A KÉSZ folyamatosan építette ki kapcsolatait más, a határainkon túl élő magyar keresztény szerveződésekkel. Nyilvánvalóvá vált, hogy vallási kultúránk és hagyományaink ápolásában is hiányosságok vannak. Kevéssé ismerjük az egyes régiókban keletkezett olyan vallási népénekeket, amelyek nem a liturgikus rendben előírt kötelező énekek, hanem vallási, közösségi összejöveteleken énekelt, a nép ajkán született és szájhagyomány útján terjedő népi imádságaink. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezeket az énekeket össze kell gyűjteni és meg kell menteni egymás és a következő generációk számára. Egy beregszászi barátunk, Bárdos István javasolta az énekek összegyűjtését és kiadását. Így született meg ez a kötet.

Az előadást több ízben is megszakította a kórusok éneke, a kötetben található énekek közül mutattak be többet. Az ismert énekszámok többségét a közönség együtt énekelte velük. A könyvbemutató után a kötetet ajándékban minden résztvevő megkapta.

500 éves a Reformáció és 500 éves az Evangélikus Egyház

Írta: | |
500 éves a Reformáció és 500 éves az Evangélikus Egyház bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Miskolci Evangélikus Egyházközség, a Diósgyőr-Vasgyári Evangélikus Egyházközség és a Diósgyőri Evangélikus Egyházközség tisztelettel és szeretettel meghívja Önt szeptember 26-án 17 órakor kezdődő ünnepi reformációi megemlékezésére a Diósgyőri Vár Lovagtermébe.

Köszöntő – Dr. Kriza Ákos polgármester

Áhítat – Molnár József ev. lelkész

A reformáció közvetlen hatásai – Sándor Frigyes ev. lelkész

Luther-kórus szolgálata – Halmainé Újvári Mária karnagy

Záró gondolatok – Sándorné Povazsanyecz Gyöngyi ev. lelkész

“Erős vár a mi Istenünk!”

Közös ünneplés – szeretetvendégség

A KÉSZ miskolci csoportja bemutatja: Kárpát-medencei népénekgyűjtemény

Írta: | |
A KÉSZ miskolci csoportja bemutatja: Kárpát-medencei népénekgyűjtemény bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A KÉSZ miskolci csoportja szervezésében kerül bemutatásra a KÉSZ gondozásában megjelent Kárpát-medencei népénekgyűjtemény szeptember 22-én, pénteken 17 órakor a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola aulájában (Miskolc, Mádai Lajos utca 2.). A rendezvényen köszöntőt mondt Alakszainé Oláh Annamária, a miskolci csoport elnöke, a kötetet bemutatja Franczelné Bor Mária, az országos elnökség tagja és Keresztes Dénes, a KÉSZ-elnökhelyettese, közreműködik a Mindszenti-templom kórusa és az iskola énekkara.

A rendezvényre a „Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskolában” című, EFOP-1.3.5-16-00532 kódszámú pályázat és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával kerül sor.

Búcsú újmisés áldással Diósgyőrben

Írta: | |
Búcsú újmisés áldással Diósgyőrben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Mária neve tiszteletére szentelt diósgyőri templom búcsúját vasárnap, szeptember 10-én tartották. Szokás szerint nem a templomban, hanem a templomkertben felállított szabadtéri oltárnál, ahová Miskolc más plébániáiról is érkeztek hívek és eljött dr. Kriza Ákos polgármester és több önkormányzati képviselő is. A szentmisét az újmisés diósgyőri káplán, Maksó Péter mutatta be.

Szentbeszédében a búcsú jelentéséről, hasznáról és a fatimai jelenések 100. évfordulója kapcsán a rózsafüzér imádság erejéről, fontosságáról beszélt. A szentmise és a körmenet után újmisés áldást adott a nagy melegben is kitartó hívekre.

Délután a plébánia előtt felállított színpadon zenés műsorral várták az érdeklődőket, amelyen felléptek a Kisboldogasszony Óvoda, a diósgyőri Szent Ferenc Katolikus Általános Iskola, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola diákjai mellett a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes fiataljai és az Illés Emlékzenekar is.

Csókay atya gyémántmiséje

Írta: | |
Csókay atya gyémántmiséje bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Csókay Károly 1926. december 7-én született Mosonban. A kalocsai jezsuita Szent István Gimnáziumban érettségizett 1944-ben, majd ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanult, ahol 1949-ben vegyészdiplomát szerzett. Ez év szeptemberében elhagyta Magyarországot és Louvain-ben az egyetemen elkezdte tanulmányait. Közben újra felerősödött benne a papi és szerzetesi hivatás és 1950. szeptember 22-én kérte felvételét a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományába.
1957. július 30-án szentelték pappá Spanyolországban. 1959-ben megkezdte missziós munkáját Chilében, ahol az ország déli részén, Concepción környékén kis falvakban dolgozott két éven át, mint népmisszionárius. Ezt követően öt éven át bányalelkészként szolgált. 1967 és 1975 között Santiago nyomorövezetében volt lelkipásztor, ahol templomot építetett, új plébániai közösséget szervezett. P. Ádám János provinciális kérésére 1975-ben Kanadába, Montrealba ment, ahol a magyar plébánián káplánként szolgált. 1985-ben fél évet töltött Courtland városában, mint plébános a Szent László templomnál, majd 1986 és 93 között ismét Montrealban szolgált, mint a Magyarok Nagyasszonya egyházközség plébánosa.
Magyarországra 1993-ban tért vissza, amikor is elöljárója kérésére Budapesten a Mária utcai ház minisztere lett, emellett segítette a lelkipásztori munkát és a hitoktatást. 1994 tavaszán Ungváron és környékén szolgált, majd májusban visszatért hazánkba és Miskolcon az avas-déli plébánián először káplán, majd 1994 és 1999 között plébános volt. A 2003-as évet Püspökszentlászlón töltötte, ahol lelkigyakorlatokat kísért. 2004 és 2009 között ismét miskolci plébánosként szolgált. Jelenleg nyugdíjas kisegítő papként él Miskolcon.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia márciusban Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott neki.
Csókay atya pappá szentelésének 60. évfordulóján, szeptember 10-én mutatta be gyémántmiséjét az avas-déli Ige-templomában.

Pappá szentelte dr. Ternyák Csaba egri érsek Petrovich László jezsuitát

Írta: | |
Pappá szentelte dr. Ternyák Csaba egri érsek Petrovich László jezsuitát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szeptember 3-án az avas-déli Ige-templomában pappá szentelte dr. Ternyák Csaba egri érsek Petrovich László jezsuitát. A szentelésen számos magyar és vietnami jezsuita és több miskolci plébános is részt vett. Az új atya jövő vasárnap, szeptember 10-én mutatja be 18 órától első szentmiséjét, ugyancsak az Ige-templomában.

Becsengettek – Tanévnyitó ünnepségek egyházi iskoláinkban

Írta: | |
Becsengettek – Tanévnyitó ünnepségek egyházi iskoláinkban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapesten rendezik meg 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az egyház készül erre a nagy ünnepre és szép, hogy ez az iskola is bekapcsolódik ebbe a készületbe. A kongresszus mottója úgy hangzik, hogy: „Minden forrásom belőled fakad”. Ez a 87. Zsoltár idézete. Ennek a mottónak azt a vetületét helyezitek előtérbe ebben a tanévben, ami a ti személyes kapcsolatotok az Eucharisztiával, a forrással, az életünk forrásával, az Istennel.”
Ezzel a mondattal kezdte meg beszédét P. Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök csütörtökön, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanévnyitó ünnepségén. Ezen a napon tartották meg az évnyitó szentmiséket a többi miskolci egyházi gimnáziumban, illetve általános iskolában is. Képeink a jezsuita gimnázium mellett a Fráter György Katolikus Gimnázium Minotita-templom-beli és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szent Imre-téri szentmiséjén készültek.

Búcsú Budapesttől – P. Forrai Tamás Szent Ágoston-napi szentmiséje

Írta: | |
Búcsú Budapesttől – P. Forrai Tamás Szent Ágoston-napi szentmiséje bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tegnap, augusztus 28-án búcsúzott ismerőseitől P. Forrai Tamás jezsuita a Szent Ágoston-napi szentmise és az ezt követő kerti együttlét keretében Torontóba indulása előtt Budapesten, a Mária utcai templomban, illetve templomkertben. Tamás atya, aki éveken át volt a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója és tevékeny részt vállalt Miskolc közéletében is, a torontói magyar plébániát vezeti a jövőben.

Szerzetesi fogadalom és templombúcsú

Írta: | |
Szerzetesi fogadalom és templombúcsú bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Háromnapos lelkigyakorlattal készültek a hívek a miskolci minorita Nagyboldogasszony-templom búcsúünnepére. A triduumot Győrfi Béla Szabolcs pálos szerzetes, a budapesti Sziklakápolna és kolostor gvárdiánja vezette. A második napon tette le örökfogadalmát Szalkai Zoltán József OFM Conv. és első, egyéves fogadalmát két papnövendék, Takács Máté János és Zsók Hunor-Tamás.

A zsúfolásig megtelt templomban dr. Ternyák Csaba egri érsek mutatta be a búcsúünnep szentmiséjét, amelyen megjelent dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és több városi képviselő is. A minorita házigazdák mellett koncelebráltak a város plébánosai közül többen és eljöttek Szent Ferenc Kisnővérei és a Szeretet Misszionáriusai nővérei Miskolcon szolgáló tagjai.

Szentbeszédében az érsek kiemelte, hogy hármas ünnep a mai, az egyén, a résztvevők ünnepe, az egyház ünnepe és nemzeti ünnep is, hiszen ezen a napon ajánlotta fel Szent István országunkat a Boldogasszonynak. Ennek az ünnepnek a „főszereplője” mégsem Mária és még csak nem is Jézus Krisztus, hanem mi, emberek, hiszen Mária értünk vállalta, hogy igent mond az Isten meghívására és Jézus Krisztus is azért jött közénk a világba, hogy megváltsa, üdvözítse az embert.