Egyéb kategória bejegyzései

– Jézus válasza a farizeusok kérdésére – hivatkozott a szónok a napi evangéliumra –: a legfőbb az Isten- és emberszeretet parancsa. Első szent királyaink bölcsessége, hogy olyan ideált állítottak a nép elé, mely alapján mindenki megtalálja, mi a legfontosabb az életében. A szeretet parancsa elfogadható, megnyugtató az ember számára. Szent István és Szent László azért tartotta fontosnak a keresztény hitet, hogy minden helyzetben helyt tudjunk állni.

Ma felértékelődik az együttműködés a közép-európai népekkel, elsősorban a lengyelekkel. Szent László magyar apa és lengyel anya gyermeke, a két nép barátságának ő a gyökere. Nyitrán halt meg, így a szlovákok is tisztelik, s mert ő alapította meg a zágrábi érsekséget (és a nagyváradit is), a horvátok is magukénak érzik.
Szent István a keresztény hitre térítette a népet, de a magyar kereszténység eszménye Szent László érdeme. Népünk általa kulturálódott bele a kereszténységbe. Prohászka Ottokár fogalmazta meg talán a legpontosabban Szent László jelentőségének lényegét: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté… A kereszténység ezentúl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett.” Szent László óta tehát mi magyar keresztények vagyunk, szükségünk van rá, hogy a saját értékeinket hozzátegyük az elődök hagyományaihoz – fejezte be beszédét az érsek.

A KÉSZ miskolci csoportja és a Vörösmarty Katolikus Általános Iskola közös szervezésében rendezték meg szeptember 22-én az iskola aulájában a Kárpát-medencei népénekgyűjtemény című kötet bemutatóját. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által kiadott énektár az öt magyar régió (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék és az anyaország) területén összegyűjtött zenei anyag színe-javát tartalmazza.

Alakszainé dr. Oláh Annamária, a miskolci KÉSZ-csoport elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a kötetet, majd Pásztor Pascal egri plébános beszélt a könyv keletkezésének körülményeiről, okairól és céljáról. Előtte azonban a közreműködő Mindszenti-templom énekkara és az iskola kórusa az Áldjon meg minket örök Atyaisten kezdetű éneket adta elő. Pásztor atya beszélt arról, hogy bár a trianoni határok miatt más-más országnak vagyunk állampolgárai, közösen tudunk Istenhez fordulni, többek között igen gazdag énekkincsünk segítségével. A magyar nép vallásos buzgóságából igen sok, nemcsak szövege miatt, hanem dallamában is sajátosan magyar ének született. A kötet célja az egység erősítése is, a közös ének és a közös imádságok által.

Ezután Keresztes Dénes, a KÉSZ elnökhelyettese tartott előadást. Mint mondta, a KÉSZ minden tevékenységét az evangélium tanúságtevő megélése jellemzi. A könyv bemutatásának is legfontosabb feladata az Isten magasztalása. Talán sokaknak furcsa, hogy egy keresztény civil szervezet könyvkiadásra szánja el magát. De a KÉSZ működésének egyik igen fontos, keresztény és nemzeti elhivatottságából fakadó feladata a magyar nemzet egységének szolgálata. A KÉSZ folyamatosan építette ki kapcsolatait más, a határainkon túl élő magyar keresztény szerveződésekkel. Nyilvánvalóvá vált, hogy vallási kultúránk és hagyományaink ápolásában is hiányosságok vannak. Kevéssé ismerjük az egyes régiókban keletkezett olyan vallási népénekeket, amelyek nem a liturgikus rendben előírt kötelező énekek, hanem vallási, közösségi összejöveteleken énekelt, a nép ajkán született és szájhagyomány útján terjedő népi imádságaink. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezeket az énekeket össze kell gyűjteni és meg kell menteni egymás és a következő generációk számára. Egy beregszászi barátunk, Bárdos István javasolta az énekek összegyűjtését és kiadását. Így született meg ez a kötet.

Az előadást több ízben is megszakította a kórusok éneke, a kötetben található énekek közül mutattak be többet. Az ismert énekszámok többségét a közönség együtt énekelte velük. A könyvbemutató után a kötetet ajándékban minden résztvevő megkapta.

1957. július 30-án szentelték pappá Spanyolországban. 1959-ben megkezdte missziós munkáját Chilében, ahol az ország déli részén, Concepción környékén kis falvakban dolgozott két éven át, mint népmisszionárius. Ezt követően öt éven át bányalelkészként szolgált. 1967 és 1975 között Santiago nyomorövezetében volt lelkipásztor, ahol templomot építetett, új plébániai közösséget szervezett. P. Ádám János provinciális kérésére 1975-ben Kanadába, Montrealba ment, ahol a magyar plébánián káplánként szolgált. 1985-ben fél évet töltött Courtland városában, mint plébános a Szent László templomnál, majd 1986 és 93 között ismét Montrealban szolgált, mint a Magyarok Nagyasszonya egyházközség plébánosa.

Magyarországra 1993-ban tért vissza, amikor is elöljárója kérésére Budapesten a Mária utcai ház minisztere lett, emellett segítette a lelkipásztori munkát és a hitoktatást. 1994 tavaszán Ungváron és környékén szolgált, majd májusban visszatért hazánkba és Miskolcon az avas-déli plébánián először káplán, majd 1994 és 1999 között plébános volt. A 2003-as évet Püspökszentlászlón töltötte, ahol lelkigyakorlatokat kísért. 2004 és 2009 között ismét miskolci plébánosként szolgált. Jelenleg nyugdíjas kisegítő papként él Miskolcon.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia márciusban Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott neki.
Csókay atya pappá szentelésének 60. évfordulóján, szeptember 10-én mutatta be gyémántmiséjét az avas-déli Ige-templomában.

Budapesten rendezik meg 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az egyház készül erre a nagy ünnepre és szép, hogy ez az iskola is bekapcsolódik ebbe a készületbe. A kongresszus mottója úgy hangzik, hogy: „Minden forrásom belőled fakad”. Ez a 87. Zsoltár idézete. Ennek a mottónak azt a vetületét helyezitek előtérbe ebben a tanévben, ami a ti személyes kapcsolatotok az Eucharisztiával, a forrással, az életünk forrásával, az Istennel.”
Ezzel a mondattal kezdte meg beszédét P. Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök csütörtökön, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanévnyitó ünnepségén. Ezen a napon tartották meg az évnyitó szentmiséket a többi miskolci egyházi gimnáziumban, illetve általános iskolában is. Képeink a jezsuita gimnázium mellett a Fráter György Katolikus Gimnázium Minotita-templom-beli és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola Szent Imre-téri szentmiséjén készültek.